Török kávé feketével I. rész

Szöveg: Zsifi Kép: Nabs, Netjack, Zsifi

Török kávé feketével

Semmi gondom a súlyommal, mégsem szeretem a mérlegeket. Ennek ellenére számomra is izgalmasan hangzik az elmúlt túra összegzéseként állított számsorozat. Öt motor, hat ország, 43.000 km 2.400 liter benzin, húsz nap, egy macska, egy teknős, megannyi veréb, 37 Celsius, 2.405 méter, 300 liter ásványvíz, négy liter vodka, egy különleges világ….

Biztos lenne még néhány adat, de azt hiszem kár lenne untatni a kedves olvasót, inkább lássuk, mit takarnak a számok, melyek a Fekete-tenger megkerülésekor születtek.

p1060353

Nem indulunk korán, hiszen egy egyszerű 600 km-es szakasz vár ránk, egyetlen határátlépéssel. Szinte folyik az aszfalt olyan meleg az idő. A határnál megkezdődik a kalandtúra. Négy motor, négy motoros és csupán három útlevél. Hogy az a ….! Némi szervezkedés, majd ötórányi fűben alvás, szúnyog hajkurászás után megérkezik a hiányzó dokumentum. (Ezúton is köszönet Mauró barátunknak a gyors segítségért). Romániába lépve szó sem lehet arról, hogy behozzuk a lemaradást, ezernyi település, mindegyikben legalább egy traffipax. A Király-hágón kicsit belehúzunk, a nap talán egyetlen élvezetes szakaszát abszolváljuk. Az esti megérkezés éjszakai lesz, amihez még az időzóna is hozzáad egy órácskát. Szállásunk a túra során egyetlen előre foglalt, Tamási Áron szülőfalujában Lupeniben (Farkaslaka). A mi késésünk miatt, Jani szolidaritásból többször is elfogadja a szállásadó pálinkáját, de csak a békesség kedvéért. Ábel bölcsője kényelmes és finom.

Korai az indulás, hogy lássunk is a Duna-deltából valamit még világosban. Az út nem túl attraktív, falu, rendőr, traffipax. Elérve a Deltát csodálatos táj tárul elénk. Sátrazás a terv, végül egy üdülőkomplexumban alszunk. Itt beszélgetünk egy kanadai sráccal, aki kényszerből túrázik. Sajna kirúgták a munkahelyéről, ezért úgy döntött körbemotorozza Európát. A tervei alapján karácsonyra már otthon lesz. Canadában jó lehet munka nélkül élni..))

p1060343

p1060347

p6100163

dscf0304

Másnap reggeli, csomagolás, majd mosolygós motorozás, hiszen az unalmasnak ható utazást a vicces település nevek teszik érdekessé. Áthaladunk Szaturnusz, Neptunusz, Jupiter, majd Vénusz falvakon, s talán Koncz Zsuzsa Rohan az idő  c. slágerét hallgatom, hiszen hirtelen Augusztus 23-án, később Május 2-án találjuk magunkat. A határátlépés szinte zavarba ejtően egyszerű, kényelmesen nyomulunk lefelé, végig a bolgár tengerparton egészen a török határig. Egyszerű kempinget találunk, csodálatos kilátással a Fekete-tengerre. Sátorállítás után végre megfürdünk a tengerben. Remélem az ott készült képek sosem kerülnek nyilvánosságra! A hazai konzervvacsora után a tenger morajlására alszom el.

p1060361

p1060362

p6110195

dscf0353

Reggel hatkor már 25 fok van, ma sem fogunk fázni. Bulgáriában már csak a tankolás izgalmas, hiszen itt a benzin 300 Ft alatt van. Gyorsan felmászunk a  hegyre, a török határátkelő 600 méter magasan van, kellemes klímával. Egy óra alatt és húsz dollárral megrövidülve sikerül belépnünk. Leereszkedve a hegyről a hőmérő mutatója elsöpri a 35-ös számot is. Az első városkában megjelennek a kunyeráló kissrácok. Nem lehet őket könnyedén elzavarni, de amikor beülünk egy étterembe, a tulaj leveszi a vállunkról ezt a gondot.

Jóllakottan gurulunk be a Gallipoli-félszigetre, mely a Jón- (Égei) és a Márvány-tengert választja el. Itt minden egybevág! Az idő pazar, az út hibátlan kanyargós és mindezekhez remek társ a látvány, hiszen a tenger csipkés sziklái szegélyezik utunkat. A félsziget sarkában meglátogatjuk a Mártírok emlékművet. A monumentális építmény zarándokhely a törökök számára. A kötelező képsorozat elkészítését követően vár ránk a komp, mely átrepít minket az ázsiai kontinensre. Az idegen földrészen első állomásunk Trója, mely másnapra marad, hiszen az időeltolódás miatt lekéssük a nyitva tartást. Kempinget keresünk, egy útvonaltévesztés okoz némi bonyodalmat, de nincs az a probléma, amit alkohollal nem lehet eltávolítani. Ketten csak a matracot terítjük le és a szabadban alszunk el.

p1060367

p1060386

p1060387

p6120240

dscf0367

A faló korai meglátogatása átverésnek bizonyul. Sem a helyszín, sem a ló nem hű a történelemhez. Gyorsan tovább állunk. Nincs a tervben, de útba ejtjük Pamukkalét, mely túránk legdélebbi pontja is egyben. A hófehér mészkőmedencéket a földfelszín alól feltörő, kalcium-hidrogénkarbonátban és szén-dioxidban gazdag, körülbelül 35 °C forrásvíz hozta létre, amikor lezúdult a domboldalon. A helyet már az ókorban is látogatták mint gyógyfürdőt.

p1060398

p1060402

p1060404

p1060421

p1060431

Itt elkezdődik a tortúra. Fizetünk a parkolásért, majd fizetünk a parkba belépésért, nem fizetünk a fürdésért, így nem is pancsolunk, pedig jól esett volna. Izgalmas, hogy a kicsapódott mészkő szinte gumis, így meredeken is biztonsággal lehet közlekedni – kötelezően mezítláb. Egy helyi segít a szállásban, hiszen van egy motel ami az övé. Aztán ahogy közeledünk, már az unokatestvéré, majd a végén kiderül a tesó ott dolgozik. Így megy ez.

Hajnali reggelit kérünk, le akarjuk tudni az utat egészen Kappadókiáig. A közel hatszáz forintos benzin spórolásra késztet, így átvágunk. Remek döntés, hiszen 1000 méter felett elfogy a burkolat, terepesre vált a túra, megmásszuk az első hágót is, ami 1423 méter. Mire észhez térhetnénk az ámulatból, máris 1686 méter magasan egyensúlyozunk a dög nehéz motorokkal. Átbukva a hegyen, a naplementében aranyló fényében közelítjük a süveges kőzetekből álló Göreme Nemzeti parkot. A Panoráma kempingben sátrat verünk, majd feltérképezzük a környéket. Remek hangulatban gázégők tábortüze mellett sztorizgatunk.

Kihasználva a hajnali fényeket, fotózunk, megmászunk kisebb-nagyobb sziklákat, bekukkantunk a kőbe vájt házakba.  Ebédhez készülődve belefutunk egy német motorosba, aki hasonló úton van, mint mi, csak neki négy hónapja van erre az útra. Emlékeztek a kanadai srácra?  Szerintem rossz helyre születtünk.

p1060444

p1060446

p1060451

p6120245

dscf0474

dscf0514

dscf0522

p6120248

Egy Szegedre nősült török ember invitál az étterembe, ahol jól bekajálva megtervezzük a nap másik felét. Jó tempóban gyűrjük magunk alá az utat, a motorok monoton zúgása és a táj egyhangúsága megállásra késztet. Egy kicsinyke faluban az egyetlen hotel épp felújítás alatt, de a festőnek öltözött recepciós készséggel ad szobát. Nem egy Ritz, de tiszta az ágynemű és a szobaajtó meg két éjjeli szekrény királyi lakomák asztalává alakul, ahol a kilincs egyáltalán nem zavaró.

dscf0546

Fura, de amikor leláncoljuk a motorokat, a helyiek hangos nevetésben törnek ki. Szinte szégyelljük magunkat. Körénk gyűlik az egész falu, illetve csak a férfiak, mert nőt még csak nem is láttunk aznap este.  Az utcán éjszakázó motorokhoz senki nem nyúlt, így reggel csak felpattintjuk a dobozokat és irány észak. A fő út hirtelen off-roadosra vált, miközben meredeken tör felfelé, 2000 méter felett már komoly hófoltok vannak. Lassan haladunk, megállásra késztet a csodálatos táj. Egészen 2400 méterig emelkedünk, szinte fagyos a levegő. Egy hónappal korábban biztos nem jutunk át ezen a hágón. Ahogy ereszkedünk lefelé eltűnik a köd, s talán a valaha látott legszebb vidék kápráztat el minket. Mire leérünk erről a csodálatos természet alkotta vidékről egészen beesteledik. Kacérkodok a gondolattal, hogy milyen izgalmas lenne egy faházba bekopogni és szállást kérni. Nem akarunk megállni, törünk a grúz határ felé, hogy másnap mihamarabb érezhessük egy ismeretlen világ illatát. Végül Rize városban egy motel szerű hotel  a pihenésünk színtere. A hetedik emelet ellenére nem élvezhetjük a kilátást, ugyanis szó szerint leszakad az ég. A felhők sírása kitart reggelig, így esőruhában csomagolunk. Útközben az egyik hegyoldal elborítja az utat. Izgatottan figyeljük, ahogyan a markoló eltakarítja az útakadályt, számításunk szerint a határátlépés komolyabb megterhelést jelent, mint az itteni várakozás.

p1060577

p1060603

Megnyílik az út és mi felgyorsult szívveréssel csavarjuk rá a gázt, hiszen alig húsz kilométer a kalandok földjéig. A török-grúz határon hatalmas tömeg, végtelen kamionsor és szigorú őrség fogad minket. A határátlépés miként zajlik és milyen kalandos utat járunk be a túra további részén? Nos, erre a folytatásban fogjuk megadni a választ….