A motorozás életforma és hitvallás

Hatodik alkalommal rendezték meg Soltvadkerten a Motoros Áldás találkozót. Nem papok találkozója ez, csupán a szervezők gondolták úgy hat évvel ezelőtt, hogy a motorosok is megérdemlik a támogatást, hiszen kicsit minden motoros csomagtartóján ott kapaszkodik Szent Kristóf, az utazók védőszentje.

A fotókat köszönjük Karesznak! További képeket a Kareszfoto facebbok oldalán találhattok.

Az első “buli” még családi hangulatban telt, tavaly már száz fő feletti motort szenteltek fel az útra, idén pedig 240 motor és motoros kapott a szenteltvízből. Természetesen nem “csak” ennyiből áll a rendezvény, hiszen számos program, látványosság szinesíti a napot.

A nulladik napon már közös vacsorával alapoznak a kiváncsi motorosok, majd reggel (vagy kinek hogy sikerül az ébredés) már ingyenes reggelivel várják az ébredőket és érkezőket. Az idei reggeli egy gulyásalappal kitömött rántotta volt, finom puha kenyérrel és senki nem számolta, ha valaki kétszer-háromszor sorba állt.

Lehetett vért adni, kipróbálni többféle “részeg vezető” szemüveget, szólt a zene és mindenki megtalálta a barátját a placcon. Vezetéstechnikai vetélkedő volt a nap fonala, hiszen aki előkelő helyen akart végezni, annak egy sor megmérettetésen kellett átesnie.

Kellett tesztlapot tölteni, motoros szimulátort vezetni, újraéleszteni, elsősegély kérdésekre válaszolni. Lehetett próbálni biztonsági öv szimulátort, de talán a legnagyobb érdeklődéssel a vezetéstechnikai pálya ígérkezett.

A bójákat Sági Tibor nyugalmazott rendőr rakosgatta egymás mellé, melyból egy nemzetközi szintű technikás pálya kerekedett. A résztvevőket kissé elriasztotta a rengeteg naracsszinű kúp, a nehézség miatti félelem sokakat távol tartott a versenyzéstől, dacára annak, hogy több szinten lehetett próbálkozni.

 Aki benevezett nem bánta meg, a segítők hathatós közreműködésével mindenki teljesítette a nehéz pályát, ki gyorsabban, ki lassabban.

Miután lezajlott a megmérettetés a motorosok átsétáltak a főtéren levő templomba, ahol énekléssel, tanulságos mese meghallgatása és közös imádkozással kaptak áldást. Érdekes volt látni, hogy a marcona, tetovált nagyszakállú emberek hogyan palástolták, hogy könnyekkel küzködnek. Ezt követően felpattantunk a motorokra és a pap egyenként megszentelte a motorokat, ami nem volt kis feladat, hiszen több, mint 240 motorra kellett szenteltvizet szórnia.

Rövid kanyargást követően a csapat visszatért a térre, ahol  a rendőrmotorosok tartottak látványos bemutatót, kétséget nem hagyva, hogy nem véletlenül tartoznak Európa legjobbjai  közé.

A verseny eredményhírdetése  és a díjak átadása után négy féle bográcsos ebéd várta a résztvevőket, mely most is eddig minden alkalommal nem került pénzébe az éhes motorosoknak. Az időjárás talán túl kegyes is volt a napközbeni 30 fok feletti verőfényes napsütéssel.

A szervezők szinte észrevétlenül teszik a dolgukat, azt mondják egészen addig fogják csinálni, amíg a résztvevőknek nem kell fizetni a programokért. Érdemes bekukkantani a következőre és ha valaki úgy érzi, szívesen fogadják a kisebb-nagyobb támogatást. Az ügy jó, a szervezés profi, a programok és hangulat fenomenális. Nem szabad kifelejteni, hogy a soltvadkerti cukrászdában legalább ötven féle fagyi van és bizton állíthatom, hogy nem találni az országban ehhez foghatóan finomat!

Én jövőre is ott leszek! Gyertek ti is!!